Ez a veteményesünk. Sorra nőnek már a gyanús levelek, már sejtem,
melyik a cékla, a répa és a többi, az egész tök kaotikus. A kertészkedés legaktívabb résztvevője ugyanis a lányom, aki összevissza dobálta a magokat, és csak néha sikerült annyit dobni, amennyit mondtam, és oda, ahova mutattam. Öntözte, gereblyézte, letaposta, kihúzta a botokat (amik nem is igen jeleztek semmit) és ugrált a leveleken, amiknek a fele gaz, de nem szedjük ki, mert ki tudja, hátha mégsem gaz. Aztán úgyis kiderül, mi micsoda, most pl. tök jó retkeink lettek. Amit pedig egy kislány maga húzhat ki a földből katicás gumicsizmában, azt meg is eszi, akkor is, ha retekről van szó.